Közös készítmények gyógyszertárban. Folytatódik az oroszok pozitív inváziója is
Õseink tisztelték a vizet, és szent kutakat, gyógyító forrásokat kerestek fel, ha megbetegedtek.
A gyógyhatásúnak vélt vizek mellé késõbb szerzetesi kolostorok települtek. Az elsõ — nem a mai értelemben vett — patika az ben alapított pécsváradi bencés apátságban mûködött.
A szerzetesek gyógynövény-kultúrája egészen a huszadik századig meghatározó volt, a gyógyhatású készítmények többsége növényi alapanyagokra épült. A gyógyítással foglalkozó szerzetesek ispotályokat a mai kórházak elõdjét és házi patikákat mûködtettek.
Gyógyszerkereső
Szent István korában Pécsváradon, Pannonhalmán és Közös készítmények gyógyszertárban mûködtek ispotályok, ahol orvosi és gyógyszerészeti ismeretekkel rendelkezõ szerzetesek készítették el a szükséges gyógyszert.
A gyógyszerészet összefonódott az orvoslással, a készítményeket az orvosok maguk állították elõ.
A gyógyszerészeti hivatás elkülönülése a Az elsõ nyilvános gyógyszertár Budán létesült, ban. Késõbb sorra alakultak patikák Pozsonyban, Kassán és Körmöcbányán. A gyógyszertárak kínálata számos, a XIX. Az orvosi és a gyógyszerész tevékenység különválasztását ben Mária Terézia utasítására, a Generale Normativum in Re Sanitatis-rendeletben szabályozták.
GYERTEK VELÜNK! VÁSÁROLUNK - FŐZÜNK - KOKTÉLT KEVERÜNK. ÁRAK és RECEPTEK!
A modern magyar gyógyszerészet elsõ nagy alakja dr. Láng Adolf Ferenc volt, aki Nyitrán alapított gyógyszertárat.
Õ indította el ban a gyógyszerészet elsõ magyar nyelvû szaklapját, a Gyógyszerészi Hírlapot. A hazai gyógyszergyártás iparosodás elõtti nagy alakja Rozsnyay Mátyás gyógyszerész, kémikus, aki patikájában mûködtetett laboratóriumot, ott kísérletezte ki a lázcsillapításra használatos íztelen kinint.
Az elkészítési módot közkinccsé tette, a Magyar Gyógyszerkönyv ban megjelent elsõ kiadásának pótkötetében pedig hivatalossá is vált.